Panasz és közérdekű bejelentések

A belső bejelentővédelmi rendszer

Tájékoztató a 2023. évi XXV. törvény rendelkezései alapján felállított belső bejelentővédelmi rendszer működéséről

Mi írja elő és mire jó ez a rendszer?

A rendszer célja az, hogy az esetleges visszaélések bejelentése ne maradjon el a potenciális bejelentők megtorlástól való félelme miatt, ezért kerül felállításra egy olyan rendszer, amely biztosítja a bejelentők megfelelő védelmét.

Miről lehet bejelentést tenni?

Bármilyen, a Társaság tevékenységével összefüggő:

• jogellenes, vagy
• jogellenesnek feltételezett cselekményről vagy mulasztásról.

Kik tehetnek bejelentést?

• jelenlegi és volt munkavállalók
• olyan álláspályázó, akinek a felvétele folyamatban van, vagy folyamatban volt a Társasággal egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló, vagy állt személy: gyakornok, önkéntes tevékenységet végző
• azok, akik a Társasággal szerződéses kapcsolatban állnak, vagy valaha álltak (egyéni vállalkozó,egyéni cég tagja, beszállító, vállalkozó, alvállalkozó) /ideértve azokat is, akikkel a szerződéses kapcsolat kialakítása folyamatban van, vagy volt/
• tulajdoni részesedéssel rendelkező személy, a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is.

Kire lehet bejelentést tenni? Ki a bejelentésben érintett személy?

• a Társaság olyan jelenlegi vagy volt munkavállalójára, egyéb foglalkoztatotti jogviszonyban álló, vagy állt személyre (gyakornok, önkéntes) akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, illetve aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
• a bejelentésben érintett külsős személy: a Társasággal szerződéses jogviszonyban álló magánszemély, illetve a Társasággal szerződéses jogviszonyban álló jogi személy képviseletében eljáró személy, akinek a szerződéses tevékenységével kapcsolatos magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, illetve akinek a bejelentésben foglaltakról érdemi információja lehet.

Mi az a belső bejelentővédelmi rendszer és ki működteti?

A szervezeten belüli, a jogsértések vagy etikailag kifogásolható magatartásokkal kapcsolatos bejelentések megtételére szolgáló csatorna, amelyet a Társaság a bejelentővel folytatott belső, bizalmas kommunikációra használ. Társaságunk a belső bejelentővédelmi rendszer működtetésével a jogszabály adta lehetőséggel élve bejelentővédelmi ügyvédet bízott meg.

Ki a bejelentővédelmi ügyvéd?

Társaságunk a bejelentővédelmi ügyvédi feladatok ellátásával dr. Szenes Csaba egyéni ügyvédet (Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara, KASZ: 36075237, székhelye: 8200 Veszprém, Szeglethy utca 7. fszt., elérhetősége: +36301976321, drszenescsaba@gmail.com) bízta meg. A bejelentővédelmi ügyvéddel Társaságunk a bejelentővédelmi ügyvédi megbízást megelőző öt évben semmilyen megbízásos, illetve munkaviszonyban nem állt.

Mik a bejelentővédelmi ügyvéd feladatai?

Fogadja a jogsértésekre, etikailag kifogásolható magatartásokra vonatkozó bejelentéseket, közreműködik azok értékelésében, hatékony kivizsgálásában, a bejelentések tartalma alapján vizsgálati tervet és összefoglaló jelentést készít, közreműködik a bejelentés tartalma alapján szükségessé váló intézkedések megtételében.

Mi számít bejelentésnek?

Minden olyan jelzés, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmét, amelynek orvoslása, illetve megszüntetése a Társaság jogszerű érdekét, vagy a Társaság tevékenységével összefüggő jogsértés, illetve a közbiztonság, a közegészség, vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.

Hogyan lehet bejelentést tenni?

Írásban vagy szóban. Szóbeli bejelentést: a bejelentővédelmi ügyvéd kifejezetten erre a célra szolgáló telefonos elérhetőségén:+36301976321, vagy személyesen lehet megtenni.

A telefonos bejelentést vagy tartós és visszakereshető formában, előzetes adatkezelési tájékoztatást követően rögzíteni kell, vagy írásba kell foglalni és helyesbítésre, aláírással történő elfogadásra vonatkozó lehetőség biztosítása mellett át kell adni a bejelentőnek. Teljes és pontos jegyzőkönyvet kell készíteni a szóbeli bejelentésről.A rosszhiszemű bejelentés következményei Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

• ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
• alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

A bejelentő adatainak kezelése

A bejelentő személyes adatait a bejelentővédelmi ügyvéd köteles bizalmasan kezelni. A bejelentő kifejezett hozzájárulása nélkül személyes adatai a bejelentéssel érintett személy, illetve szervezet részére NEM kerül továbbításra. Figyelmeztetni kell azonban a bejelentőt arra, hogy amennyiben nyilvánvalóvá hogy rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni. Ha pedig alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége

A bejelentővédelmi ügyvéd jogi tanácsadást nyújt a bejelentés megtételéhez. Tilos ugyanakkor a bejelentés tartalmát úgy befolyásolni, hogy a bejelentés alapját képező tényállást, magatartást vagy minősítést megváltoztatja!

Mi tekinthető jogszerű bejelentésnek?

• a bejelentést a bejelentő a visszaélés-bejelentő rendszerben, az eljárásrendben meghatározott szabályok szerint tette meg - a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben vagy a jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárásban szerezte, és
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Ki és mi alapján dönti el, hogy jogszerű-e a bejelentés?

• a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés tartalmának, a bejelentéshez csatolt mellékletek, bizonyítékok vizsgálata alapján állapítja meg a bejelentés jogszerűségét.
• ha az előzetes értékelés alapján a bejelentés jogszerűsége nem állapítható meg kétséget kizáróan, úgy a rendszer üzemeltetője további információkat kérhet a bejelentőtől. Ha a bejelentés jogszerűtlensége csak a vizsgálat során állapítható meg, a rosszhiszemű bejelentésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
• a jogszerűtlenül megtett bejelentést is vizsgálni kell, azonban ilyen esetben a bejelentőt nem illeti meg a 2023. évi XXV. Törvény (közismerten: Panasztörvény) által biztosított védelem.

Bejelentések kivizsgálása:

Határidő: a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül ki kell vizsgálni a bejelentés tartalmát. Írásbeli bejelentésről 7 napon belül visszaigazolást kell küldeni. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő 24. § szerinti tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés pontosítására, kiegészítésére hívhatja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásra a szükséges tájékoztatást, kiegészítést megtagadja, úgy a bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést annak hiányos tartalma alapján intézi el. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentésnek a bejelentő azonosítására alkalmatlan kivonatát küldheti meg a Társaság vezetőjének, kivéve, ha a bejelentő a bejelentővédelmi felelős titoktartási kötelezettsége alól előzetesen, írásban felmentést adott. A bejelentés kivizsgálása akkor mellőzhető, ha:

• a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg
• a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi
• személy vagyis a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentés kivizsgálásának mellőzése esetén a bejelentővédelmi ügyvéd haladéktalanul köteles tájékoztatni a bejelentőt, hogy mely a Panasztörvény előírása szerinti okkal kerül mellőzésre a bejelentése és ahogy azzalmely szervhez, hatósághoz fordulhat. Tehát a bejelentőnek mindenképpen írásbeli tájékoztatást kell kapnia a bejelentést követően akár a vizsgálat eredményéről, akár a kivizsgálás mellőzésének okáról! Intézkedések a bejelentés alapján Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, feljelentést kell tenni A bejelentés kivizsgálásáról, a kivizsgálás eredményéről, a megtett és/vagy tervezett intézkedésekről, illetve a kivizsgálás mellőzése esetén a mellőzés indokairól írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentővédelmi ügyvéd.

A bejelentésben érintett személyek jogai

• a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról
• biztosítani kell, hogy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá Késleltetett tájékoztatás: ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását

Adatkezelési szabályok

• a bejelentőnek, a bejelentésre magatartásával, illetve mulasztásával okot adó személynek, valamint a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személynek a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvédnek, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.
• a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg.
• a vizsgálat lezárásáig, illetve a felelősségre vonás kezdeményezéséig bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatók meg.

A bejelentő számára hátrányos intézkedések

• főszabály szerint minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a 20. §-ban meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
• példálózó felsorolás a törvényben: felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések, a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása, a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása stb.

dr. Szenes Csaba

bejelentővédelmi ügyvéd